Lejárt a biztonsági időkorlát.
Ha az oldal űrlapot is tartalmaz, annak mentése csak érvényes bejelentkezéssel lehetséges.
A bejelentkezés érvényességének meghosszabbításához kérjük lépjen be!
Felhasználó név:
Jelszó:
 
Az MPHEST története

A Magyar Plasztikai Sebész Társaság története

Dr. Mészáros Gábor

(Az MPHEST ünnepi közgyűlésén, 1999.február 27-én elhangzott előadás alapján, kiegészítve az 1999-2007 közötti eseményekkel, adatokkal)

Önálló társaságunk jogelődje megalakulásának 40. éves évfordulója alkalmából néhány szóval fel kell idézni a 40 évet megelőző éveket is, hiszen ezek nélkül ma nem lenne Magyar Plasztikai, Helyreállító és Esztétikai Sebész Társaság sem. Mindenekelőtt egy rövid névsorolvasás, a teljesség igénye nélkül. Ez a névsor 100-120 évet ölel át, mindenki hozzátett néhány téglát - van aki többet, van aki valamivel kevesebbet - ahhoz, amit ma plasztikai sebészetnek nevezünk. A sorrend nem értékrend, csupán egy kor szerinti névsor a XIX.század 30-as,40-es éveitől a XX.század közepéig: Balassa János, Lumniczer Sándor, Kovács József, Réczey Imre, idősebb és ifjabb Siklóssy Gyula, Herczel Manó, Kuzmik Pál, Pólya Jenő, Verebélyi Tibor, Blaskovics László, ifj.Imre József, Ertl János, Réthi Aurél. Olyan nagy sebészek (szemészek, gégészek) ők, akik javarészt 1945 előtt működtek, számtalan szellemes, új műtéti eljárást dolgoztak ki és írtak le, akiknek működése alapvető a plasztikai sebészet számára is. A sort még hosszan lehetne folytatni. Bár a mai Társasághoz szervezeti és jogi értelemben nincs közük, de a reflektorfényből nekik is kell, hogy jusson.
A XX. század közepére nyilvánvalóvá vált, hogy nem elég, ha zseniális kezű és fantáziájú sebészek a plasztikai sebészetet is gazdagítják, hanem olyan szakemberekre van szükség, akik teljes munkásságukat a sebészet ezen ágának szentelik. Ezen felismerés következtében (és itthon nem kis részben Petrovszkij professzor tekintélyének köszönhetően) megalakult a budapesti Kun-utcai Kórházban 1952 végén hazánk első önálló plasztikai sebészeti osztálya 49 ágyon Érczi Miklós vezetésével, néhány hónappal később, 1953. januárban ugyancsak a Kun-utcában , Frank György vezetésével az első égési osztály, majd 1955-ben 50 ágyon a Magyar Néphadsereg Központi Kórházában egy újabb plasztikai sebészeti osztály, melynek vezetésére Zoltán János kapott megbízást.
Az 1. kép valószínűleg 1950 nyarán készült, a III. Sebészeti Klinika orvoskarát ábrázolja: a kép közepén Petrovszkij professzor, és körülötte a következő néhány évtized meghatározó sebészei: Rubányi Pál, Szántó György, Littmann Imre, Szécsény Andor és mások, és ott vannak a leendő plasztikai sebészeti osztályok vezetői: Érczy Miklós és Zoltán János is. A 2. képen a Kun-utcai plasztikai sebészeti osztály gárdája látható: középen Érczy főorvos, jobb kezénél Kartik Ilona (19 év múlva utódja).
A következő esemény - amely még mindig nem a mi társaságunkról szól, de biztosan alapvető annak létrejöttéhez - 1955 nyarán történt, amikor Stockholmban megalakult az IPS, a Nemzetközi Plasztikai Sebész Társaság. Az alapító tagok között két magyar is jelen volt: Berndorfer Alfréd és Érczy Miklós.
Nyilvánvalóan a nemzetközi társaság megalakulása is indíttatást adott ahhoz, hogy 1957-ben 5 magyar sebész- plasztikai sebész levelet intézzen a hatóságokhoz, melyben kérték, hogy engedélyezzék Plasztikai Sebészeti Sectio megalakulását: Ez az 5 kolléga ABC sorrendben: Berndorfer Alfréd (3.kép), Érczy Miklós, Frank György, Galambos József és Zoltán János (7.kép). A levél hollétéről nincs tudomásunk, mint ahogy a válaszlevélről sem, melyben engedélyezték a Sectio megalakulását. (Egy rövid kitérő: Sajnos az első 12-14 évről nagyon kevés irat maradt meg, és nem csak nálunk, de a Magyar Sebész Társaságnál sincsenek. Ezért különösen fontos a köszönetnyilvánítás azoknak, akiktől mégis sikerült fontos dokumentumokat megszerezni: elsősorban Zoltán János professzornak, továbbá a Honvéd Kórház plasztikai sebészeti osztályának, Kartik Ilona főorvosasszonynak és - nem utolsó sorban - három alapító tagunk özvegyének : Dr. Berndorfer Alfrédné Dr. Kraszner Évának, Frank György özvegyének, Dr. Rózsahegyi Istvánnénak és Dr. Galambosné Forgony Panninak. Köszönet a segítségükért !).

Dr. Érczy Miklós (1891-1962)Dr. Frank György (1910-1959)Dr. Zoltán János ( 1921-2011)


Elérkeztünk a születés napjához. Az anyakönyvi kivonatban a csecsemőkről a következő adatokat szokták feljegyezni: Az újszülött neve, mikor és hol született, és kik a szülei?
Nézzük a mi újszülöttünk adatait is ebben a sorrendben: Az első hivatalos név ez volt: Az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete (ezt azért többnyire elhagyták) Sebészeti Szakosztályának Plasztikai Sebészeti Sectioja. Ez a név 1966-ig volt használatban, amikor a „lánykori nevet” módosították, mivel ekkor alakult újjá a Magyar Sebész Társaság, így utána a Magyar Sebész Társaság Plasztikai Sebészeti Szakosztálya (vagy továbbra is Sectioja) volt a „gyermek” neve. Ez a név volt érvényben egészen 1990-ig, amikor átalakultunk önálló társasággá, Magyar Plasztikai Sebész Társasággá, majd 1994-ben újabb névmódosítás következett és kialakult a jelenlegi név (Magyar Plasztikai, Helyreállító és Esztétikai Sebész Társaság). (Csak zárójelben: a nemzetközi társaság is hasonló névváltozásokon ment keresztül: 1955-ben IPS „International Society of Plastic Surgeons”, majd 1959-től még mindig IPS, de már „International Confederation for Plastic Surgery”, 1963-tól IPRS „International Confederation for Plastic and Reconstructive Surgery”, végül 1991-től a jelenlegi „International Confederation of Plastic, Reconstructive and Aesthetic Surgery”, vagyis az IPRAS).
Tehát az „újszülött” neve ismert. Következik a születés dátuma. Nos ezt illetőleg egy egyelőre (talán örökre) kibogozhatatlan talánnyal állunk szemben.
Irattári dokumentum híján maradtak a szaklapok: Az Orvosi Hetilap 100.évfolyamában, az 1959. évi 4. számban, a 164.oldalon, január 25-én a következő közlemény jelent meg: „A Sebész Szakcsoport Plasztikai Sectiója f.évi január 28-án du.6 órakor a Szakszervezet székházában (Nádor-u.32) tartja alakuló közgyűlését, melyre a szakma iránt érdeklődőket ezúton is meghívja az Előkészítő Bizottság”. Elég egyértelműnek látszik. És, hogy az esemény megtörtént, azt egy három héttel későbbi közlemény meg is erősíti (Orvosi Hetilap,100,7,207,1959) : az előre jelzett napon, tehát ” Január hó 28-án megalakult a Sebész Szakcsoport Plasztikai Sebészeti Szekciója, melynek vezetőségében helyet foglalnak a plasztikai sebészeken és általános sebészeken kívül a fül-orr-gégész, szemész, bőrgyógyász, kozmetikus, onkológus és szájsebész, valamint ortopéd-traumatikus. (sic!) A szekció így akarja egyesíteni a különböző szakmákban működő azon kartársakat, akik valamilyen formában foglalkoznak a plasztikai sebészettel. A következő tudományos ülés február 24-én lesz...”.
Úgy tűnik, megvan a pontos dátum és hely. Igen ám, de Zoltán János professzor több helyen - például az MNKK plasztikai sebészeti osztálya megalakulásának 25. évfordulója alkalmából rendezett ünnepi konferencián elmondott beszédében - azt mondta, hogy ez az esemény 1958. december 13-án volt a Katonai Kórházban. Ez - az előbbiek ismeretében - számomra érthetetlen volt. Próbáltam nyomozni, végül a Honvédorvos 1959-es, 11.évfolyamában a 141. oldalon találtam egy Zoltán János-közleményt a helyreállító plasztikai sebészet korszerű irányelveiről és a lap alján a következő lábjegyzet olvasható: „A Sebész Szakcsoport Plasztikai Sebészeti Szekciójának első tudományos ülésén 1958.december 13-án elhangzott előadás”. Ez ellent mond az Orvosi Hetilapban olvasottaknak: úgy gondoltam, volt egy plasztikai sebészeti tárgyú tudományos ülés 1958. december 13-án, majd volt egy sectio-alakuló ülés 1959. január 28-án, és a közlemény leadásakor (mai szóval élve) „apró csúsztatással” a decemberi konferenciát kinevezték a Sectio első tudományos ülésének. Aztán Benrdorfer Alfréd özvegye elém rakott egy meghívót, amely teljesen egyértelműen a Sectio első tudományos ülésére invitált, 1958. december 13-án 11 órára a Magyar Néphadsereg Központi Kórházába. A meghívó tehát ilyen formában létezik, és számomra a két dátum rejtélye kibogozhatatlan. A Sectio megalakult 1958. december 13-án vagy 1959. január 28.-án, tehát 40 évesek lettünk.
Némi bizonytalansággal, de ismerjük tehát az anyakönyvi kivonat ezen rovatait. Marad az utolsó kérdés: kik a szülők? Zoltán professzor 1980-as beszédében azt mondta, hogy 32-en alakították meg a sectiot, ezt el kell fogadnunk, sajnos semmilyen tagnévsor nem áll rendelkezésünkre, valamint az első vezetőség, - sőt 1968-ig egyetlen vezetőség - névsora sem. Csak feltételezni lehet az akkori idők közleményei és visszaemlékezések alapján, hogy az alapító tagok között volt Zoltán János, Berndorfer Alfréd, Érczy Miklós, Frank György, Galambos József, Kartik Ilona, Takács Ákos, Kós Rudolf, Ladányi Józsa, Bugyi István, Kovács András, Németh Béla, Ritoók László, Skaloud Ferenc. Az első elnök Berndorfer Alfréd volt, a titkár pedig Zoltán János. Ez a felállás 14 évig tartott, legalább 2, de valószínűbben 3 vagy több vezetőségválasztáson keresztül, egészen 1973-ig.
Nézzük meg, hogy mi minden történt az alapítástól eltelt 40 év alatt ?
Megpróbáltam csoportosítani az adatokat, történéseket. Kezdjük a szervezeti kérdésekkel:

A Szekció ill. Társaság eddigi elnökei a következők voltak:
1959-1973. Dr. Berndorfer Alfréd
1973-1986. Dr. Zoltán János
1986-1994. Dr. Donáth Antal (aki 1990-től az önálló társaság első elnöke volt)
1994-2002. Dr. Gulyás Gusztáv
2002-2005. Dr. Tamás Róbert
2005-2007. Dr. Molnár Csaba
2007.- Dr. Karvász Tamás

A társaság titkárai (Itt a funkció elnevezése változott, eleinte titkár volt, később lett szervező titkár is a titkár mellett, volt, amikor két titkár volt, végül 1990 óta főtitkár és titkár van):

1959-1973. Titkár: Dr. Zoltán János
1973-1977. Titkár: Dr. Galambos József szervező titkár: Dr. Kovács András
1977-1986. Titkár: Dr. Kartik Ilona szervező titkár: Dr. Donáth Antal
1986-1990. Titkár: Dr. Gulyás Gusztáv és Dr. Ménesi László (két titkár volt ?)
1990-1994. Főtitkár: Dr. Gulyás Gusztáv titkár: Dr. Mihályfi László
1994-1998. Főtitkár: Dr. Csorba Éva titkár: Dr. Mihályfi László
1998-2002. Főtitkár: Dr. Tamás Róbert titkár: Dr. Csorba Éva
2002-2005. Főtitkár: Dr. Sikos Géza titkár: Dr. Mészáros Gábor
2005-2006. Főtitkár: Dr. Karvász Tamás titkár: Dr. Traub Alfréd
2006-2007. Főtitkár: Dr. Karvász Tamás alelnök: Dr. Rezek Ödön
2007.- Főtitkár: Dr. Rezek Ödön alelnök: Dr. Molnár Csaba

A választott vezetőségek (1959-től 1968-ig nincs adatunk):

1968-1973. Dr. Berndorfer Alfréd (elnök), Dr. Zoltán János (titkár), Dr. Bertényi Camillo, Dr. Dénes János, Dr. Galambos József, Dr. Hoffer András, Dr. Kett Károly, Dr. Kettesy Aladár, Dr. Manninger Jenő, Dr. Németh Béla, Dr. Pongrácz Endre. (11 tagú vezetőség)

Az 1973 és 1977 közötti vezetőségről csak annyit tudunk, amit egy - több szaklapban megjelent - tudósítás közölt, hogy a vezetőség ismét 11 tagú volt, a főbb tisztségviselők pedig Zoltán János (elnök), Galambos József (titkár) és Kovács András (szervező titkár).

1977-1981. A vezetőség 16 tagú, a Társaság története során a legnagyobb, az elnök továbbra is Zoltán János, a további tagok: Kartik Ilona (titkár), Bertényi Camillo, Ditrói Sándor, Donáth Antal, Forgon Mihály, Hirschberg Jenő, Kontor Elemér, Kovács András, Lux Ottó, Mangliár Károly, Novák János, Papp Tibor, Renner Antal, Szűcs János és Tari Gábor. Lehet persze, hogy közülük többen már 1973-77 között is vezetőségi tagok voltak, de mint említettem, erről nincs adat.

1981-1986. A vezetőség ezúttal csak 14 tagú, az előző vezetőségből nem volt benne Kovács András, Lux Ottó, Mangliár Károly és Papp Tibor, bekerült viszont Kett Károly és Ménesi László).

1986-1990. A személyeket illetően csak minimális változás volt a vezetőségben, igaz, az jelentős: lemondott Zoltán János professzor, és bekerült Gulyás Gusztáv. A Szekció tagsága Donáth Antalt választotta meg új elnöknek.

1990-1994. A Szekció önálló Társasággá alakult, a tagság egy kisebb, 9 tagú vezetőséget választott, 5 új taggal. Az elnök Donáth Antal lett ismét, benn maradt a vezetőségben Gulyás Gusztáv (titkár), Ménesi László és Tari Gábor, az új tagok pedig Baksa József, Czeti István, Kósa János, Mihályfi László és Takács László. Ebből a vezetőségből Kósa János 1991-ben lemondott.

1994-1998. Többen nem pályáztak újra vezetőségi tagságra, így az előző vezetőségből csak Gulyás Gusztáv ( elnök), Mihályfi László és Takács László maradt, új tagok pedig Csorba Éva (főtitkár), Bajusz Huba, Győri Sándor, Mari Béla, Seffer István és Tamás Róbert (titkár). (Mari Béla 1997-ben lemondott, a vezetőség - a közgyűlés jóváhagyásával - Mészáros Gábort kooptálta soraiba). Továbbra is 9 tagú a vezetőség.

1998-2002. Csaknem megegyezik az előzővel (egy új taggal): Gulyás Gusztáv (elnök), Tamás Róbert (főtitkár), Csorba Éva (titkár), Bajusz Huba, Győri Sándor, Mészáros Gábor, Seffer István, Takács László, Tizedes György.


2002-ben a következő vezetőséget választotta meg (több új taggal) a Társaság tagsága: Tamás Róbert ( elnök), Sikos Géza (főtitkár), Mészáros Gábor (titkár), Bajusz Huba, Győri Sándor, Ivanics György, Rezek Ödön, Tizedes György, Végh Miklós. (aláhúzva az új tagok)A vezetőség mandátuma 2006-ig tartott volna, de az évek során egyre nagyobb feszültség keletkezett a vezetőség és a magánszekció vezetősége között, mely egy viharos közgyűlésen 2005-ben ahhoz vezetett, hogy a vezetőség lemondott. Átmenetileg egy ad hoc bizottságot bízott meg a közgyűlés azzal, hogy rendkívüli közgyűlést készítsen elő az új vezetőség megválasztására.


2005-ben a rendkívüli közgyűlés a következő vezetőséget választotta meg egy évi időtartamra: Molnár Csaba (elnök), Karvász Tamás (főtitkár), Traub Alfréd (titkár), Gyetván János, Kelemen Ottó, Kruppa Zoltán , Molnár László, Rezek Ödön, Viczián Csaba ( Rezek Ödön kivételével mindenki új vezetőségi tag)

2006-ban a közgyűlés alapszabályt is módosított, ennek következtében egy új vezetőségi struktúrát alakított ki, öttagú vezetőséggel, melyben az első három pozícióba megválasztottak, éves forgó rendszerben töltik be az elnöki tisztet. Ennek megfelelően 2006-ban elnök: Molnár Csaba, alelnök: Rezek Ödön, főtitkár: Karvász Tamás, a vezetőség további tagjai Kelemen Ottó és Traub Alfréd

2007-ben a tisztségviselők: Karvász Tamás (elnök), Molnár Csaba (alelnök), Rezek Ödön (főtitkár), és Kelemen Ottó, valamint Traub Alfréd.

Tiszteletbeli vezetőségi tagok: Örökös tiszteletbeli elnök: Prof. Zoltán János 1986-tól Örökös tiszteletbeli vezetőségi tagok: Berndorfer Alfréd Prof. Bugyi István Galambos József Prof. Ladányi Józsa (mind a négyen 1977-től) Ez utóbbi eseményről dokumentum is van, melyből arra lehet következtetni, hogy Bugyi István és Ladányi Józsa 1977 előtt vezetőségi tagok lehettek, bár az erről szóló dokumentumok – mint említettem – hiányoznak.

A Társaság tiszteletbeli tagjai:
Wolfgang Bethmann (1978)
Hans Anderl (1994)
Wolfgang Mühlbauer (1995)
James Hoehn (1996)
Nicolo Scuderi (1997)
Bryant Toth (2002)
( Az 1994-es évet megelőzően csak Bethmann professzorra vonatkozóan volt adat, nem lehet tudni, volt-e más is?)


A Szekció (Társaság) taglétszáma:
1959. 32 1969. 78 1977. 82 ill. 98( két adat is van !) 1980. 128 1983. 107 1989. 136 1990. 57 (az önálló társasággá alakuló ülés taglétszáma, vagyis a társasági alapító tagok száma) 1991. 99 1998. 115 2002. 154
2007. 175

Tisztségviselők a nemzetközi társaságokban:
1963-67. Berndorfer Alfréd az IPRS Executive Committee 1991-től Gulyás Gusztáv az IPRAS Executive Committee tagja ezenkívül Csorba Évával együtt 1994-től az EBOPRAS és a UMS vezetőségének is tagjai.


Tudományos események:

Hazai konferenciák, kongresszusok (nemzetközi részvétellel): 1960. február 27. Konferencia a kéz sebészetéről (résztvevők: Prof. Burian, H. Eisleben, Prof.Karfik, Prof.Demjén és R.Erdélyi) 1986. május 8-9. Magyar-holland plasztikai sebészeti konferencia 1986. szeptember 10-15. People to People konferencia 1988. szeptember 23. Magyar-finn plasztikai sebészeti konferencia 1989. szeptember 17-21. Plastic Surgery Educational Foundation konferencia 1990. november 5. Tudományos ülés szarajevói plasztikai sebészekkel 1992. október 24. Plastic Surgery Educational Foundation konferencia az emlőrekonstrukciókról 1993. július 7. Magyar-török plasztikai sebészeti konferencia 1995. március 8-11. International Breast Symposium 1996. szeptember 10. 10 éves jubileumi szimpózium a People to People Mission-nal 1997. október 17-18. Magyar-osztrák plasztikai sebészeti konferencia az emlőimplantátumokról 1998. február 5-7. Plastic Surgery and High Technology – konferencia 1999. április 22-24. I. Magyar-belga plasztikai sebészeti konferencia

Külföldi vendégelőadók:
1963. március 21. P.H.Jayes 1978. augusztus 24-26. Wolfgang Bethmann 1980. március 28. Hugo Obwegeser 1981. Ian McGregor 1983. szeptember 1. Hugo Obwegeser és P.Clarke 1984. augusztus 16. Rollin K. Daniel 1990. szeptember 18. Ulrich Hinderer , Rodolphe Meyer és John Joannovich 1993. június 10. Patrick Maxwell 1994. február 19. Daniel Marchac 1994. október 15. Hans Anderl 1995. május 26. Lars M. Vistnes 1995. november 25. Wolfgang Mühlbauer 2002. február 2. Bryant Toth


Hazai tudományos ülések: A nemzetközi részvételűeken kívül 25 önállóan és 18 társrendezőként rendezett konferenciának találtam dokumentumát vagy említését 1999-ig bezárólag. A szám egész biztosan nem pontos, mivel 1963 és 1973 között mindössze 2 konferenciáról találtam adatot (ez az a bizonyos adathiányos időszak), és nem valószínű, hogy csak ez a kettő lett volna 10 év alatt.
Fontosabb konferenciák:
1958.december 13. A Szekció első tudományos ülése
1975.április 25. Ünnepi ülés az MNKK Plasztikai Sebészeti Osztály 20 éves fennállása alkalmából
1976.május 7-8. Országos Plasztikai Sebészeti Konferencia Szentesen
1980.november 28. Ünnepi ülés az önálló szakorvosi cím és az MNKK Plasztikai Sebészeti Osztály 25 éves fennállása alkalmából
1983.május 13. Ünnepi tudományos ülés a Péterfy S.utcai Kórház Plasztikai Sebészeti osztály 30 éves fennállása alkalmából
1986.május 29. Ünnepi tudományos ülés Prof.Zoltán János 65. születésnapja tiszteletére
1992.szeptember 3-5. Az önálló Magyar Plasztikai Sebész Társaság I. kongresszusa Kaposváron
2001. május 25 Hármas jubileumi konferencia a Magyar Honvédség Központi Kórházában: Zoltán János 80 éves, Donáth Antal 65 éves születésnapja, és a Honvéd Kórház plasztikai sebészeti osztálya 45 éves alapításának megünneplése

A szakma önállósági törekvései:
A továbbiakban néhány dokumentumról lesz szó, amelyek a Szekció illetve a Társaság szakmai rangjának elismertetéséért vívott, gyakran hiábavaló törekvésekről árulkodnak. Az első ilyen levél nyilvánvalóan az az 1957-es levél, melyben a Szekció megalakulását kérvényezte Berndorfer, Érczy, Frank, Galambos és Zoltán. Ez nem áll rendelkezésünkre.
Megalakult a szekció, és szinte azonnal elkezdődött a „küzdelem” a szakma önállóságának elismertetéséért. A 15.képen egy 1963-ban tett megállapítás látható, hadd idézem szó szerint: „ A plasztikai sebészet hazánkban az orvostudomány többi ágához képest jelentősen hátrányos helyzetben van. Az elmaradottság felszámolása érdekében tanszék felállítására és szakorvosi cím létesítésére van szükség” - írta le 1963.(!!!)szeptember 1-én, csaknem 40 évvel ezelőtt az ETT Sebészeti Szakbizottsága és evvel egyetértett az Országos Sebészeti Intézet Kollégiuma is 1972.május 12-én.
Egy 1968.június 6-i levélben Zoltán professzor jelzi David Matthewsnak, az IPRS Executive Committee tagjának, hogy a Szekció elhatározta, hogy önálló társasággá alakul. Nincs tudomásunk arról, hogy akkor ez miért nem valósult meg, feltehetőleg a megfelelő engedélyek híján.
Az Egészségügyi Miniszter 1978.november 11-én kelt 9/1978.XI.21. rendeletében önálló, ráépített szakvizsgának ismerte el a plasztikai és égési sebészetet. A szakvizsga eredeti megnevezése [„Plasztikai (égési) sebészeti szakvizsga”] a vezetőség rosszallását váltotta ki. A két szakma ma is közös szakvizsgával rendelkezik, de ma már a zárójel helyett az „és” szócska köti össze azokat. A szakvizsga létesítésekor 28-an kapták meg vizsga nélkül a szakorvosi címet, majd azóta folyamatosan nő a sikeres szakvizsgát tettek száma. Eddig több mint 160 plasztikai és égési sebész szakorvosi címet adott ki az Orvostovábbképző Intézet illetve jogutódja. A Szekció és a Társaság tagjai közül számosan szereztek tudományos minősítést. A számok csalókák, hiszen az önálló társasággá alakulás előtt más szakmák képviselői is tagok lehettek, majd 1990 után a régi tagok (az egyébként tagsági feltételként szereplő) plasztikai sebész szakvizsga nélkül is tagok maradhattak. Egy 1977-es felmérés szerint (tehát még az önálló szakorvosi cím bevezetése előtt) a 98 tag közül 3 volt a tudományok doktora és 17 kandidátus. Ez a szám a későbbiekben szaporodott, aztán a Társasággá alakulás után lecsökkent (jelenleg a plasztikai sebész szakvizsgával rendelkezők közül 5 társasági tagnak van tudományos fokozata).
1986-ban a közgyűlésen javaslat hangzott el, hogy a Plasztikai Sebészeti Szakosztály és az Égési Szakosztály közösen alakítson önálló társaságot. Ez sem valósult meg, bár a közgyűlés megszavazta.
Az önálló egyetemi tanszék felállítása iránti igényt továbbra is több helyen támogatták. 1987-ben Szécsény professzor , az Országos Sebészeti Intézet akkori igazgatója az Egészségügyi Minisztériumba intézett levelében „feltétlenül szükségesnek” tartotta a tanszék felállítását (17.kép). Ugyanezt támogatta az Orvostovábbképző Intézet is, amelyet Forgács professzor levélben megerősített. Mint tudjuk, tanszék ennek ellenére továbbra sem létesült, egyetlen országként Európában.
1989-ben kelt a Plasztikai és az Égési Szakosztály közös levele az Egészségügyi Minisztériumba, melyben kérik közös szakmai kollégium létrehozását. Ez sem valósult meg, csak 2001-ben, amikor megalakulhatott a kollégiumi jogkörrel felruházott Plasztikai Sebészeti Szakcsoport.

Zoltán Jánosról:
A Társaság több mint 40 évét bemutató összefoglaló nem volna teljes, ha nem méltatnánk Zoltán János professzor érdemeit. Ő az, aki ennek a 40 évnek minden pillanatához köthető, ha másképpen nem, akkor azért mert mindannyiunk szakmai tudása az ő iskolájából származik, még azoké is, akiknek sajnos már nem volt módjuk személyesen eltanulni tőle a szakmai fortélyokat, de ma is az ő könyveiből tanulunk. Azt gondolom, hogy bár az ő nemzetközi elismertsége nyilvánvalóan saját szakmai és emberi érdemeinek szól, talán társaságunk elismertségének sem tett rosszat. Engedjék meg, hogy néhány tényt felvillantsak vele kapcsolatban: Egy recenzió az Aesthetic Plastic Surgery c. szaklap 1985-ös évfolyamából, melyben a „Bőrátültetés Atlasza” című művét méltatják. Blair O. Rogers „az olvasó megértését kéri ahhoz, hogy magyar kollégáját Amerika és Nyugat-Európa hegyein és síkságain keresztül ordítva köszönthesse: Bravo János, Bravo, Bravo !”. Ha már a könyveknél tartunk, Zoltán professzor maga is egyik legnagyobb szakmai elismerésének érzi, hogy a mai rohanó és fantasztikusan fejlődő világunkban 1997-ben 23 év után változatlan utánnyomásban ki lehetett adni a „Cicatrix Optimá”-t, mert ma is ugyanúgy alapmű, mint volt 1974-ben (!!!). Zoltán János négy társaság tiszteletbeli tagja, az olasz, a német és a japán plasztikai sebész társaságé, továbbá a német szájsebész és maxillofacialis társaságé, három nemzetközi szaklapnak volt szerkesztője.
1976. május 5-én magyar sebész számára legnagyobb kitüntetésként megtarthatta a Balassa-emlékelőadást és megkapta a Balassa-emlékérmet. Hogy milyen hatalmas megtiszteltetés és elismerés ez, csak néhány név mutatóba azok közül, akik ebben az elismerésben részesültek: Réczey Imre, Korányi Frigyes és Sándor, Bókay János és Árpád, Dollinger Gyula, Tauffer Vilmos, Jendrassik Ernő, Lenhossék Mihály, Grósz Emil, Krompecher Ödön, Verebély Tibor, Bakay Lajos, Blaskovics László, ifj. Imre József az első félévszázadból, és Rubányi Pál, Petri Gábor, Littmann Imre, Manninger Jenő, Szécsény Andor, hogy csak néhány nevet említsek a második ötven évből. A magyar orvostudomány kiválóságai.
A legjelentősebb nemzetközi elismerés: 1986.október 30-én Los Angelesben megtarthatta az amerikai plasztikai sebészet legnagyobb kitüntetését, a Maliniac-emlékelőadást (az európai plasztikai sebészek közül Obwegeser után másodikként).
És még egy igen jelentős elismerés : 1992.február 1-én Dieffenbach-emlékplakettet kapott Berlinben.
Talán 1997-ben történt, hogy Zoltán professzor felszólalt a közgyűlésünkön és örömét fejezte ki azon, hogy az a kis csemete, melyet 1958-ban vagy 1959-ben ők, az alapítók elültettek, sudár fává növekedett. Nos ez a fa 40 éves (immár több), reméljük, hogy még tovább terebélyesedik, mi meg reméljük, hogy méltók leszünk mi is és leendő szakmai utódaink is az alapítókhoz, Berndorferhoz, Érczyhez, Frankhoz, Galamboshoz és Zoltán Jánoshoz.


Bejelentkezés után Ön biztonságos, titkosított kapcsolaton keresztül fog kommunikálni a szerverrel.

 Emlékezzen rám! [ Böngésző beállítása ][ Elfelejtett jelszó ][ Regisztráció ]
Kiemelt események
mphest 2017
Kérem várjon...
Kongresszusok listája
  • H
  • K
  • Sze
  • Cs
  • P
  • Szo
  • V
  •  
  •  
  •  
  •  
  • 1
  • 2
  • 3
  • 4
  • 5
  • 6
  • 7
  • 8
  • 9
  • 10
  • 11
  • 12
  • 13
  • 14
  • 15
  • 16
  • 17
  • 18
  • 19
  • 20
  • 21
  • 22
  • 23
  • 24
  • 25
  • 26
  • 27
  • 28
  • 29
  • 30

Személyes
Web-oldalak